Röviden az Ószövetségrõl:   

-A Biblia ószövetségi része 1100 év alatt keletkezett héber, és arámi nyelven

-Kr.e. 200 évvel 72 zsidó tudós görögre fordította

ezt az írást hívjuk Septuagintának

-1947-ben felfedezik a Holt-tengeri tekercseket, amely az ÓSZ. valamennyi könyvébõl tartalmaz részleteket , kivéve Eszter könyvét

-Az Ézsaiás könyvét is megtalálják, és fennmaradt a görög Septuaginta fordításban is.

-Különösen érdekes az u.n. "Ézsaiás evangéliuma" az Ézs.52:13-53:12-ig, amely rengeteg messiási próféciát tartalmaz, és teljes egészében fennmaradt mindkét fordításban

-Az Ószövetségben 456 prófécia szól a Messiásról

-75 a Tórában található

-243 a Prófétai könyvekben

-138 a Zsoltárokban és egyéb könyvekben

                                                                                                                                                    A qumrani barlang

Néhány prófécia a teljesség igénye nélkül:

1 Móz.1:1-2

Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Szelleme lebegett a vizek fölött.

A teremtõ Isten a héber eredetiben "Elohim", többesszámban van

Utalás arra, hogy Krisztus részt vett a teremtésben ,

lásd még:

Péld. 8:27-30

Ott voltam, amikor megszilárdította az eget, amikor kimérte a látóhatárt a mélység fölött. Amikor megerõsítette odafönt a fellegeket, amikor felbuzogtak a mélység forrásai, amikor határt szabott a tengernek, hogy a víz át ne léphesse partját, amikor kimérte a föld alapjait én már mellette voltam, mint kedvence, és gyönyörûsége voltam minden nap, színe elõtt játszadozva mindenkor.

1 Móz 49:10

Nem távozik Júdából a jogar, sem a kormánypálca térdei közül, míg eljõ Siló, akinek engednek a népek.

Siló héberül kegyelmet jelent, a Messiás pedig Júda törzsébõl származik

Ézs.7:14

Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szûz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek

Immámuel jelentése: velünk az Isten

Ézs.9:5-6

Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az Õ vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erõs Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége a Dávid trónján és országában, mert megerõsíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek URának féltõ szeretete viszi véghez ezt!

Luk1:30-35

Az angyal ezt mondta neki: "Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. Nagy lesz Õ, és a Magasságos Fiának mondják majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, Õ pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége." Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek?" Az angyal így válaszolt neki: "A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendõt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának.

Ézs.40:3-5

Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az ÚRnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek! Mert megjelenik az ÚR dicsõsége, látni fogja minden ember egyaránt. - Az ÚR maga mondja ezt. Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá!

Az Ószövetség utolsó prófétája Malakiás volt, aki szintén így szólt:

Mal. 3:1

Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja elõttem az útat, és mindjárt eljön az Õ templomába az Úr, a kit ti kerestek, és a szövetségnek követe, a kit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura.

Keresztelõ János eljövetele elõtt már 400 éve nem volt prófétai szó Izraelben. Ekkor teljesedett be Ézsaiás és Malakiás próféciája:

Máté 3:1

Azokban a napokban megjelent Keresztelõ János, és ezt hirdette Júdea pusztájában: "Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!" Mert õ volt az, akirõl Ézsaiás így prófétált: "Kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!"

A Messiás születési helyét Mikeás írta meg:

Mik.5:2

De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belõled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitõl fogva, öröktõl fogva van.

Jézus a názáreti zsinagógában ( Luk.4:16-19) Ézsaiástól a következõ próféciát olvasta fel, és magára vonatkoztatta:

Ézs.61:1-2

Az Úr Isten Szelleme van én rajtam azért, mert fölkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak; elküldött, hogy bekössem a megtört szívûeket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást, és a megkötözötteknek megoldást; Hogy hirdessem az Úr jókedvének esztendejét, és Istenünk bosszúállása napját; megvígasztaljak minden gyászolót.

Jézus jeruzsálemi bevonulásáról Zakariás prófétált:

Zak.9:9

Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! Ímé, jön néked a te királyod; igaz és szabadító Õ; szegény és szamárháton ülõ, azaz nõstényszamárnak vemhén.

Máté 21:1-7

És mikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Bethfagéba, az olajfák hegyéhez jutottak vala, akkor elkülde Jézus két tanítványt, És monda nékik: Menjetek ebbe a faluba, a mely elõttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az õ vemhét; oldjátok el és hozzátok ide nékem. És ha valaki valamit szól néktek, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rájuk: és legott el fogja bocsátani õket. Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, a ki így szólott: Mondjátok meg Sion leányának: Ímhol jõ néked a te királyod, alázatosan és szamáron ülve, és teherhordozó szamárnak vemhén. A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, a mint Jézus parancsolta vala nékik, Elhozák a szamarat és annak vemhét, és felsõ ruháikat rájuk teríték, és ráüle azokra.

A Messiás elárulásáról a következõ próféciák szólnak:

Zsolt.55:13-15

Nem az ellenség gyaláz engem, azt elszenvedném. Nem gyûlölõm hatalmaskodik rajtam, elõle elrejtõzném. Hanem te, magamfajta ember, bizalmas jó barátom, akivel meghitt barátságban voltam; az Isten házába együtt jártunk a gyülekezet körében.

Zak.11:12

És mondám nékik: Ha jónak tetszik néktek, adjátok meg az én béremet; ha pedig nem: hagyjátok abba! És harmincz ezüst pénzt fizettek béremül.

Máté 26:14-15

Akkor a tizenkettõ közül egy, akit Iskáriótes Júdásnak hívtak, elment a fõpapokhoz, és így szólt: "Mit adnátok nekem, ha kezetekbe adnám õt?" Azok harminc ezüstöt állapítottak meg neki.

Próféciák a Messiás halálának körülményeirõl:

22 zsoltár 2.

Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el? Távol van tõlem a segítség, pedig jajgatva kiáltok!

7-9.

De én féreg vagyok, nem ember, gyaláznak az emberek, és megvet a nép. Gúnyolódnak rajtam mind, akik látnak, ajkukat biggyesztik, fejüket csóválják: Az ÚRra bízta magát, mentse hát meg õt, szabadítsa meg, hiszen kedvelte!

13-19.

Hatalmas bikák vettek körül, bekerítettek a básáni bivalyok. Föltátották rám szájukat, mint a marcangoló, ordító oroszlán. Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim. Szívem, mint a viasz, megolvadt bensõmben. Torkom kiszáradt, mint a cserép, nyelvem az ínyemhez tapadt, a halál porába fektettél. Mert kutyák vettek körül engem, gonoszok bandája kerített be, átlyukasztották kezemet, lábamat. Megszámlálhatnám minden csontomat, õk pedig csak bámulnak, néznek rám. Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek.

Ézs 53:1-12

Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg? Felnõtt, mint egy vesszõszál õ elõtte, és mint gyökér a száraz földbõl, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem vala ábrázata kivánatos! Útált és az emberektõl elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerõje! mint a ki elõl orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele. Pedig betegséginket õ viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentõl! És õmegsebesíttetett bûneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az õ sebeivel gyógyulánk meg. Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az õ útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét õ reá veté. Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az õt nyírók elõtt; és száját nem nyitotta meg! A fogságból és ítéletbõl ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élõk földébõl, hogy népem bûnéért lõn rajta vereség?! És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában. És az Úr akarta õt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az õ keze által jó szerencsés lesz. Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket õ viseli. Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a b?nösök közé számláltatott; pedig õ sokak bûnét hordozá, és a bûnösökért imádkozott!

Zsolt. 69:22

Ételembe mérget tettek, szomjúságomban ecettel itattak.

Zsolt. 34:21

Megõrzi minden csontját, egy sem törik el közülük.

Ján 19: 33

Amikor pedig Jézushoz értek, mivel látták, hogy már halott, az õ lábszárcsontját nem törték el,

Máté 27:33-49

Amikor arra a helyre értek, amelyet Golgotának, azaz Koponya-helynek neveznek, epével kevert bort adtak neki inni. De amikor megízlelte, nem volt hajlandó meginni. Miután megfeszítették, sorsvetéssel megosztoztak ruháin; azután leültek ott, és õrizték. Feje fölé fügesztették az ellene szóló vádat, amely így szólt: EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA. Vele együtt feszítettek keresztre két rablót is, az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felõl. Akik elmentek mellette, a fejüket csóválva káromolták, és ezt mondták: "Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, ha Isten Fia vagy, és szállj le a keresztrõl!" Hasonlóan a fõpapok is gúnyolódva mondták az írástudókkal és a vénekkel együtt: "Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztrõl, és hiszünk benne! Bízott az Istenben: szabadítsa meg most, ha akarja; hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok." A vele együtt megfeszített rablók is ugyanígy gyalázták. Tizenkét órától kezdve három óráig sötétség lett az egész földön. Három óra tájban Jézus hangosan felkiáltott: "Éli, éli, lamá sabaktáni!" azaz: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?" Néhányan az ott állók közül, akik hallották ezt, így szóltak: "Illést hívja." Egy közülük azonnal elfutott, hozott egy szivacsot, megtöltötte ecettel, nádszálra tûzte, és inni adott neki. A többiek pedig ezt mondták: "Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megmentse."

Máté 27:57-60

Amikor beesteledett, eljött egy Arimátiából való gazdag ember, név szerint József, aki maga is tanítványa volt Jézusnak. Ez elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Erre Pilátus megparancsolta, hogy adják ki neki. József elvitte a testet, tiszta gyolcsba göngyölte, és elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott. A sír bejáratához egy nagy követ hengerített, és eltávozott.

Folk György írásából szerkesztette Folk Zsuzsa.

Akit bõvebben érdekel a téma, figyelmébe ajánljuk Roger Liebi

Beteljesedett próféciák c. könyvét az Evangéliumi kiadótól.

Kapható a Good News könyvesboltban.