Lót

Írta: Martini Zsolt

Lót életéről olvastam, és megnéztem, hogy hogyan írják héberül a nevét. Villanásszerűen megláttam, hogy ebben a három betűben, a számukban, és az alakjukban, benne van Lót egész élettörténete.

Héberül tanulok néhány hónapja, és a tanulmányaim nem haszontalanok.
Egy kis ízelítő abból, amit Isten megmutatott nekem.
Lót életéről olvastam, és megnéztem, hogy hogyan írják héberül a nevét. Villanásszerűen megláttam, hogy ebben a három betűben, a számukban, és az alakjukban, benne van Lót egész élettörténete.
Ha megfigyeled az első - a lámed- olyan betű, amely a héber ABC betűi közül kiemelkedik, vagyis felfelé kiugrik a többihez képest.

Nyitott lehetőségek időszakának neveztem Lót életének az első szakaszát.

1.Móz.12:4-5 és 1. Móz. 13:1-13

Lót Ábrám közeli rokona volt, aki nagybátyjaként maga mellé vette. Amikor Ábrámot Isten kihívta arról a földről ahol lakott, Háránból, és azt mondta, hogy menjen az ígéret földjére, akkor Lót is vele tartott. Kiderül a történetből, hogy Lót ekkor már felnőtt ember volt. Elfogadta az Ábrámnak adott isteni kijelentést, és maga is követte Isten emberét. Ez nagyon jó döntésnek bizonyult. Ahogyan Isten Ábrámot emelte, ugyanúgy Lót is emelkedett.

Számunkra is van ebben tanulság. Előfordul, hogy Isten nem közvetlenül hozzád szól. Például  házasságban szól az egyik félhez, és akkor a szövetséges társnak fel kell ismernie ezt. Ha ezt felismered, bár nem közvetlenül te kaptál kijelentést, akkor áldásban tudsz részesülni. Ez egy gyülekezetre is igaz lehet. A gyülekezetnek van vezetése. Szólhat a pásztor és te ezt megragadhatod hittel, bár közvetlenül nem hozzád szólt az Úr. Ha megérted, hogy adott esetben az az Úr szava, és van egy belső meggyőződésed erről, akkor együtt tudtok mozdulni, és együtt tudtok áldás alá kerülni.

Ugyanígy történt Lóttal is, bár a megpróbáltatásokból is részesedett, mert Ábrámnak le kellett menni Egyiptomba az éhínség miatt. Ezekben a nehézségekben is Lót végig vele volt.
Azért neveztem ezt az életszakaszt a „nyitott lehetőségek időszakának”, mert Lót végig Istent követte. A fölfelé kinyúló lámed betű olyan, mint egy Isten felé kinyúló kéz: vágyat, nyitottságot fejez ki Isten felé.

Ábrám és Lót bálványimádó kultúrából jöttek, hiszen a föld népei az egy igaz Istent olyan szinten még nem ismerték, ahogyan később kijelentette magát Ábrámnak. Ez a betű azt is mutatja, hogy ki lehet emelkedni a bálványimádásból, a környezetedből, ahol mindenki egy bizonyos szinten van a természetfölötti dolgok látásában.

Mikor visszatértek Egyiptomból, akkor már azt mondja az ige, hogy Ábrámnak és Lótnak nagyon nagy gazdagsága volt, és pásztoraik elkezdtek veszekedni egymással. Akkor azt mondta Ábrám, hogy „Ne veszekedjünk, inkább váljuk ketté, és döntsd el, hogy merre akarsz menni”.

Ez volt az az idő, és ez eljön minden  ember életében, amikor önálló döntéseket kell hozni hit által.  Isten azt akarja, hogy érettségre jussunk, és ezért megpróbálja a szívünket.

Idáig viszonylag kényelmes volt Lót dolga. Eldöntötte, hogy Ábrámot követi, és ki is tartott mellette. Ez jó döntés volt, és Isten meg is áldotta, de most azt mondta, hogy  „Lót, eljött az idő, hogy eldöntsd, hogy személyesen is velem akarsz-e járni ,vagy csak az Ábrámhoz való ragaszkodás által akarsz részesedni az áldásból?” Isten azt akarja, hogy felnőjünk.

Mindenkinek az életében eljönnek olyan pillanatok amikor Isten azt mondja: na most akkor TE döntsél!

Mindenkinek az életében eljönnek olyan pillanatok amikor Isten azt mondja: na most akkor TE döntsél! Most ne a pásztorhoz fussál, mert neked is hallanod kell az én hangomat! A gyerek is, ahogy növekszik, egyre inkább saját döntéseket kell hoznia.

Akkor Lót döntött, és nagyot hibázott. Egy következő életszakaszba érkezett.

Ez volt a „kettős szív időszaka”. 1Móz.14: 1-16 és 18. fejezet

A váv betű leírva visszakanyarodik, mint egy sétapálca.
Ez kifejezi azt, amilyen döntést Lót akkor hozott. Felnézett Lót és látta, hogy a Jordán egész vidéke bővizű föld, mert az olyan volt, mint maga az Édenkert. Gyönyörű, gazdaságilag jól prosperáló volt az a vidék, s ez Lótnak nagyon tetszett. Azt mondta, hogy „Egyértelmű, hogy oda megyek.” Nem kérdezte meg Istent, hanem a szerint döntött, ami akkor az elméje, vágyai számára a nyilvánvalónak tűnő lépés volt. Pedig tudhatta, hogy Sodoma vidéke erkölcsileg nem túl jó hely. Gazdaságilag rendben volt, de írja az ige, hogy a sodomaiak nagyon romlottak voltak. Ez köztudott volt.
Az előnyök miatt, amelyek rá vártak, Lót úgy tett mégis mintha nem tudna erről, elnyomta saját lelkiismeretét. Mi is képesek vagyunk erre, jól el tudjuk nyomni a lelkiismeretünket. Becsaphatjuk magunkat azzal, mintha nem tudnánk arról, amiről valójában mégis tudunk.

Becsaphatjuk magunkat azzal, mintha nem tudnánk arról, amiről valójában mégis tudunk.Isten azonban azt szereti, ha egyenesek vagyunk és odafigyelünk rá.

Persze mondhatnánk ebben a helyzetben, hogy „Az ígéret földjét megkapta Ábrám, az övé volt az összes ígéret. Akkor hova mehetett volna ez a szerencsétlen Lót? Mi maradt még neki? Most ment volna az ígéret földje másik csücskébe, és akkor egy idő után megint odaérkezik Ábrám, és odébb küldi? Merre menjen az a szegény Lót?”

Nekünk is vannak ilyen szituációk, hogy döntést kell hoznunk, és úgy tűnik, hogy nincs is valódi alternatíva. Nem tudom merre kellett volna mennie Lótnak, de hiszek abban, hogy az ő számára is volt Istennek terve. Biztos vagyok ebben. Csak meg kellett volna kérdeznie, és meg kellett volna várnia, míg Isten azt megmutatja. Ha ezt megtette volna Isten szólt volna hozzá. Sokszor látjuk az igében, hogy kilátástalan helyzetben az emberek kiáltottak az Úrhoz, és mindig volt megoldás.

Lót tehát elindult. A váv betű olyan, mintha a föld felé nézne, de fölötte ott van egy pont, mint a hajnalcsillag, mert Lót nem volt istentelen ember. Ezt ne felejtsük el! Mikor Ábrámmal járt akkor sem volt az, és utána sem lett az. Az Újszövetség is megemlíti Lótot. Péter levelében olvasunk arról, hogy ő naponként gyötrődött az igaz lelkében, ahogy látta az istentelenek gonosz életmódját maga körül. Nem adta fel Istenbe vetett hitét. Nehogy így gondoljatok Lótra, mint egy anyagias, élvhajhász emberre. Az történt, hogy az istenfélelme mellett , a valódi hite mellett, bejött az anyagiasság, bejött a testi gondolkozás, az emberi vágyak. Az ige beszél arról, hogy lehetséges a kettős szív állapota.
Illés mondja Izraelnek, hogy „Meddig sántikáltok még kétfelé?” 1.Kir.18:21 Azok az emberek hittek az Úrban is, meg hittek a bálvány istenben is. „Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak” mondja Jézus az Újszövetségben. Mt.6:24 Jakab pedig azt mondja, hogy „Van kétlelkű ember, aki minden útjában állhatatlan, és így igazából nem ér el a hite által semmit.” Jak. 1,8

A kettős szív állapota veszélyes szituáció, és Lót ebben a helyzetben volt, de Isten nem hagyta őt magára, hanem erőteljesen szólt hozzá. Egyértelműen figyelmeztette Isten Lótot, hogy költözzön ki Sodomából. Az Újszövetség is ezt mondja, hogy „Fussatok ki közülük én népem, és tisztátalant ne érintsetek, ne legyen közösségetek a sötétség gyümölcstelen cselekedeteivel hanem meg is feddjétek azokat!”
Lót megpróbált azért igét hirdetni Sodomában. Mikor az angyalok megérkeztek a városba, akkor ott ült a kapuban, és a kapukban abban az időben azok a vének ültek, akik vezették a várost. Lót szellemileg fontos ember volt tehát valamilyen szinten. Be is fogadta az angyalokat, sőt aztán intette a férfiakat, akik homoszexuális kapcsolatba akartak lépni velük, mert férfiaknak nézték őket. Persze nem tudta őket megvédeni, sőt Lótot is az angyalok védték meg.
Lót valóban próbálkozott, megpróbálta jó útra téríteni azokat az embereket, de nem ment neki, még a vejei sem hallgattak rá. Később kiderül, hogy a felesége, sőt még a lányai sem hallgattak rá. Nem volt sikeres abban, hogy Istenhez fordítsa az embereket. Miért? Azért, mert csak akkor tudsz hatással lenni az emberekre, ha engeded, hogy Isten is hatással legyen rád. Lehetsz Szent Szellem által újjászületett ember, de ha a vágyaid, vagy félelmeid vezetnek, akkor nem leszel sikeres abban, hogy az embereket megnyerd az Úrnak.

Lehetsz Szent Szellem által újjászületett ember, de ha a vágyaid, vagy félelmeid vezetnek, akkor nem leszel sikeres abban, hogy az embereket megnyerd az Úrnak.

De az a pont a váv betű fölött, a hajnalcsillag világossága még mindig ott volt Lót élete fölött, a teljes elszakadás nem történt meg Istentől.
Isten már korábban figyelmeztette Lótot, hogy nem jó a hozzáállása, szakítania kell Sodomával. Úgy  történt ez a figyelmeztetés, hogy Sodomát és a vele szövetséges városokat megtámadták, legyőzték  és elhurcolták Lótot is családjával együtt. Pont az került veszélybe az életében, amiért korábban Isten iránti 100%-os elkötelezettségét feladta.
Úgy tűnt minden elveszett. Lehet, hogy rabszolga lett volna belőle, vagy talán meg is ölik. Nem tudom mi történt ott a rabokkal ,de nem hiszem, hogy tisztes polgári élet várt volna rá, hogyha Ábrám nem ment volna utána és nem szabadítja ki Istennek a parancsára. Látod Isten figyelmeztette ezt az embert. „Nem jó helyen vagy!” Lehet, hogy már szólt hozzá finomabban is, de ez most egy erőteljes jelzés volt. Isten a fegyelmezés mellett kegyelmet is gyakorolt, mert Ábrám visszahozta Lótot, az egész családját, sőt a vagyonát is.

Mit csinált Lót? Nyilván kiköltözött Sodomából, egy ilyen helyen nem maradt. Nem így történt. Azonnal visszaköltözött Sodomába, szépen leporolta a ruháját. „Semmi gond, mostantól majd jobb lesz.”
Ahogy tovább telt az idő és  Sodoma a maga gonosz útját járta,  Istennél betelt a pohár, és azt mondta, hogy „Megnézem, hogy tényleg mi a helyzet, és hogyha a hozzám feljutott jajkiáltás szerint tényleg ennyire gonoszok, akkor megbüntetem a várost.” De Isten összetalálkozott Ábrámal, aki elkezdett közbenjárni. Nagyon izgalmas történet. Nyilván Ábrám szerette Lótot, tehát amikor kiderült számára, hogy Isten mire készül, akkor féltette lótot. Lehet, hogy arra is számított, hogy Lót valami minimális sikert csak elért az igazság hirdetésében. Legalább egy pár ember megtért, mondjuk tíz. Talán a családja, és néhány barátja, ők csak megtértek. De Lót nem tudott egyáltalán senkit az Úr útjára vezetni.

Csak akkor tudsz hatást gyakorolni a körülötted élő emberekre, az elveszettekre, ha Isten Szelleme által forogsz közöttük, nem pedig akkor, ha megalkuszol.

Csak akkor tudsz hatást gyakorolni a körülötted élő emberekre, az elveszettekre, ha Isten Szelleme által forogsz közöttük, nem pedig akkor, ha megalkuszol.

Ez nem könnyű, de tudnod kell, hogy Isten Szelleme vezet-e bele a kapcsolatokba, vagy pedig a szíved nem egyenes Isten előtt. Ha Isten vezet oda, mint Ábrámot, akinek voltak szövetségesei, akkor nagy harcokat is meg lehet nyerni. Ő hatással tudott lenni az emberekre
Az ige szerint: „Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő háza népének ő utána, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, a mit szólott felőle.”1Móz.18:19
Ebben sikeres volt Ábrahám, mert Ő Istennek engedelmeskedett saját személyes életére nézve, és ez hatással volt másokra is.
Ábrahám közbenjárt tehát Sodomáért, és az alkuban lement tíz főre, de nem volt elég a tíz sem. Isten tovább ment, de az az érdekes, hogy Lót nem futott Sodomába gyors tevén, megpróbálva megelőzni Istent, vagy nem küldött egy gyors lábú szolgát futva Lótért. Mi emberek hajlamosak vagyunk emberi megoldásokat keresni, hogy megoldjuk a szegény bűnösök életét. Van amikor tényleg oda kell menni, és fizikailag valamit tenni, de máskor amit tehetsz az az, hogy imádkozol, és közbenjársz, és ez gyakran erőteljesebb, mint az emberi sertepertélés. Ha odarohant volna Ábrám az nem a hit cselekedete lett volna. Azért nem tette, mert ő tudta, hogy Isten igazságos. Tudta, hogy imádkozott, mindent megtett, és tudta, hogy Isten igazságos ítéletet fog hozni, és ő nem lehet jobb, mint Isten. Nekünk sem szabad azt gondolnunk magunkról, hogy mi irgalmasabbak tudunk lenni, mint maga az Úr. Ha így gondolnánk, Istenről elég furcsa képünk lenne. Se irgalmasabbak, se igazságosabbak nem vagyunk mi az Úrnál. Mikor az imának van ott az ideje, akkor imádkozzál, és mikor a cselekvésnek, akkor cselekedj!

Mikor az imának van ott az ideje, akkor imádkozzál, és mikor a cselekvésnek, akkor cselekedj!

Ezt nem lehet felcserélni.

Eljött Lót életének harmadik szakasza, a vallásos befelé fordulás. 1.Móz 18:20 -1. Móz19:38

Isten sajnos nem talált Sodomában tíz istenfélőt, és úgy döntött, hogy elpusztítja a várost.  Lót nem volt tökéletes, sokat hibázott, de mégis Isten embere volt. Erkölcsileg egy elég magas mércéhez tartotta magát, és volt üdvössége.
Ezt a szakaszt a tét betű jellemzi. Látható, hogy visszakunkorodik, magába fordul. Lót élete a barlangban ért véget, magába gubózva, az emberi társadalomtól magát elszakítva. Mind a hívőktől, hiszen nem kereste Ábrahámmal a kapcsolatot, pedig megtehette volna, mind a nem hívőktől elzárva élt. Coár városába élhetett volna, hiszen oda menekült, de ott sem tudott megmaradni. Isten megítélte a romlott várost, de szerette a saját szolgáját. Mikor azt mondta, hogy „elpusztítom ezt az egész várost”, az ige tanúsága szerint Lót még akkor is hezitált. Még akkor sem tudta, hogy mit csináljon. Gondolj bele, hogy Lót Isten embere volt, de elég ritkán hallgatott Istenre, főleg döntéshelyzetekben. Mikor azt mondták az angyalok, hogy „A vejeidet figyelmeztesd!”, akkor azt azért megcsinálta, mert valószínűleg egybe esett az ő elképzeléseivel is. De amikor olyan dolgokat mondott Isten, amik nem estek egybe az elképzeléseivel, azt nem csinálta meg. Azt mondta az Úr, hogy „Menj el Sodomából, mert megítélem a várost!” Lót talán ezt el se hitte, mindenesetre nem indult el. Isten kézen fogta, kivezette, felesége pedig visszanézett, és sóbálvánnyá meredt. Még a feleségét sem tudta az Úr ismeretére elvezetni.

Ha embereket akarsz az Úrnak megnyerni, akkor engedjed, hogy az Úr megnyerjen téged magának!

Isten Lótot a hegyre küldte, de oda nem ment. Nemet mondott Istennek. „Nem megyek ki Sodomából, a hegyre sem akarok menni, Coárba akarok menni” ezt mondta Lót. De ez a Coár ugyanolyan volt, mint Sodoma. Isten el is akarta pusztítani, de így megmenekült a város Lót miatt. Isten még ezt is megadta neki. De milyen döbbenetes ez a Lót! Ő mindenképpen Sodomában és környékén akart élni. Emberi makacssággal ragaszkodott ehhez Isten vezetése ellenére. Coárból hamarosan elköltözött, bár ezt meg nem mondta neki Isten. Innen ment el arra a hegyre, ahova Isten eredetileg küldte Sodomából. Ha Isten mond neked valamit, és te nem csináltad meg azt nem biztos, hogy később tudod pótolni. Amikor Isten szól, akkor annak ott az ideje. Vannak dolgok, amiket lehet pótolni, vannak, amiket már nem lehet pótolni. Nem csak annyi az engedelmesség, hogy valamikor, ha esetleg úgy jön ki a lépés, akkor esetleg majd megcsinálom, amit Isten mondott. Lehet, hogy egy próféciát kell átadnod ma este, és valakinek ezt hallania kell, akinek holnapra kell az az üzenet. Ha elmondod egy-két hét múlva már nem aktuális. A manna is mindig egy napig volt aktuális. Az engedelmes ember akkor cselekszik, mikor Isten mutatja, nem később, de nem is hamarabb.

Az engedelmes ember akkor cselekszik, mikor Isten mutatja, nem később, de nem is hamarabb.

Lót tehát kiköltözött Coárból, szerintem azért, mert rájött, hogy ugyanolyan erkölcsiségű, mint Sodoma, és azt is látta, hogy nem nagyon térnek meg az emberek. Nem kellett hozzá sok ész, hogy rájöjjön mi lesz ennek a vége, úgyhogy csomagolt, és elment onnan. Azonban az, hogy Isten valaha azt mondta neki, hogy menjen a hegyre, az nem azt jelentette, hogy ez most is érvényben van. Ez a cselekedet már nem engedelmességből fakadt, hanem félelemből. Lótot a vágyai és a félelmei vezették, nem a Szent Szellem, és csodálkozott, hogy miért nem hatékony. Akiket Isten Szelleme vezet azok Isten fiai, nem azok, akiket a vágyaik és félelmeik vezetnek. Óriási tanulság ez Lót életéből.
Aztán bekerült a barlangba, és ott aztán tudjuk, hogy saját lányai leitatták, és teherbe is estek tőle. Abból lett az Ammon és a Moáb, akik aztán végül, a későbbiek során már Izraelnek olyan szintű aktív ellenségei lettek, hogy amikor az ígéret földjére be akartak lépni, akkor ellenük álltak. Pedig milyen jól indult ez az egész történet. Elindult Lót Ábrámmal, és milyen jól fejezhette volna be, és mégis visszakanyarodott az élete, mint ez a betű.
Az ember szeretne hatást gyakorolni a környezetére, és szeretné, hogy az amit Istentől kapott, azok a képességek, ajándékok valahogy elérjék az embereket. Ezt szeretnénk, de ezt nem lehet elérni emberi erővel, ahogy Lót is megpróbálta. Miután engedetlenül odament Sodomába azt gondolta, hogy majd ő megnyeri ott az embereket, és majd rá fognak hallgatni. „Ne tegyétek, atyámfiai…stb.” Mindenesetre nem volt sikeres a szolgálata.

Egyszer voltam egy konferencián, ahol láttam egy képet saját magamról, ahogy próbálom az embereket tuszkolni Isten felé a kezemmel. Aztán azt láttam, hogy kitárom a két karomat, és nekifeszülve próbálom sodorni az embereket Isten felé, és nem nagyon mozdultak meg. Aztán váltott a kép, és már azt láttam, hogy csak becsuktam a szememet és felemeltem a kezemet és imádtam az Atyát, és körülnéztem és azt láttam, hogy az emberek ugyanezt teszik. Ez egy nagyon jó kép arra nézve, hogy hogyan lehet hatást gyakorolni. Úgy, hogy engeded, hogy Isten hatást gyakoroljon rád. Ha engeded, hogy megvizsgálja a szívedet, a vágyaidat, a félelmeidet a motivációdat, ha engeded , hogy a Szent Szellem vezessen, akkor tudsz hatást gyakorolni az emberekre.
Azt gondoljuk, hogy egy keresztény bizonyos dolgokat biztos, hogy nem fog megcsinálni, mert van látása rá, hogy ne tegye. De szörnyű dolgok történhetnek egy kereszténnyel, ha újra és újra ellenáll a Szent Szellemnek, ahogyan Lót. Hogy a saját lányait ejtette teherbe…most képzeld el, mikor fölébredt erre. Találkoztunk szörnyű helyzetekkel, mikor Isten szolgái, akik valamikor azok voltak, megtévesztés alá kerültek. Már csak azoktól fogadtak el tanácsot, akik azt mondták nekik, amit hallani akartak. Isten figyelmeztet és nevel bennünket, és döntéshelyzetben választhatunk merre megyünk. Mikor Lót választott az valóságos választási lehetőség volt. Nem gondolom, hogy Ábrám a nyakára tette a kést, hogy egy percen belül döntsön. Ábrám szeretettel volt, megadta a lehetőséget. Nem csak egy lehetősége volt. Nem úgy van, hogy Isten téged belekényszerít rossz döntésekbe, rossz kompromisszumokba. Isten nem siettet. Miénk a döntés szabadsága, és a következmények is a mieink, de Jézus ott áll és mindig azt mondja, hogy „Válaszd az életet!”.

Miénk a döntés szabadsága, és a következmények is a mieink, de Jézus ott áll és mindig azt mondja, hogy „Válaszd az életet!”.

Lót is kapott lehetőséget újra és újra. Kijött Sodomából egy szál gatyában, pedig előtte jól élt, de nem ment vissza Ábrámhoz, pedig már nem volt olyan sok juha, hogy probléma legyen. Mondhatta volna „ Itt vagyok a két lányommal, mehetek veled? Tanultam a leckéből, szeretném jobban megismerni Istent. Meg akarom tanulni tőled, hogy hogyan kell az Urat követni, mert úgy látom te tudod, én meg nem.”
Hány olyan keresztény van, aki valami miatt megsebesült, mint Lót, és már nem akarja újra kezdeni. Már nem veszi az erőt, hogy elmenjen és egy olyan gyülekezethez csatlakozzon, ahol még tanulhatna, ahol még helyreállhatna, ahol még újrakezdhetné. Sokan ahhoz már túl büszkék, hogy újrakezdjék. Tudjátok hány olyan keresztény van, vagy test szerint járó valaha Istennek szolgáló ember, aki nem kezdi újra? Nem keres gyülekezetet, nem keresi már Isten népével a közösséget, mert azt mondja „én annyira megsérültem, hogy én már nem tudom újrakezdeni” Lehet, hogy Lót is azt gondolta, hogy annyira megsérült Sodomában, hogy már nem tudja újrakezdeni, nem tud már megbízni még egyszer valakiben. De hát nem Ábrám bántotta őt meg, nem Isten, vagy Isten valódi szolgái, hanem a saját bűnei tették őt tönkre valójában. Ábrám inkább mellette állt, és még abból a rossz helyzetből is kihozta, amit saját magának okozott. Lót lehet, hogy azt gondolta, hogy én, és a kis családom majd egy igazi hívő közösséget alkotunk. Mi vagyunk az IGAZI SZELLEMI EMBEREK. Tudjátok hány ilyen kis elszektásodás felé hajló csoportocska van? Olyan emberek, akik valaha gyülekezetbe jártak, megtértek, de valamin kiakadtak, és azt mondják: „Minden keresztény rossz, minden vezető, az egész Isten népe egy nagy szemét, de én egyedül, meg még a feleségem, majd mi megcsináljuk.” Nem fog menni. Hiába mész oda hozzájuk, hogy „Gyertek gyülekezetbe, bocsássatok meg azért ami titeket ért, vessétek újból az Úrba a bizalmatokat! Nem lehet Isten népén kívül felépülni, helyreállni, és a szolgálatotokat elvégezni.” Nem akarja az Úr, hogy így érjen véget az életünk, vallásos befelé fordulásban. A saját kicsi életünk, kicsi csoportocskánk falain belül. Hiszem, hogy az Úr az egységet erősíti ezekben az időkben, nem csak a helyi gyülekezeteken belül, hanem összekapcsol gyülekezeteket, hogy pezsegjen az élet, és ne forduljunk  magunkba.

Az egész történet eléggé szomorúan hangzik, de azért ne felejtsétek el, hogy Lóttal párhuzamosan élt Ábrahám, ugyanolyan körülmények között, ugyanolyan kihívásokkal. Mégis tudott győztesen élni. Nem azért tudott Istennel járni Ábrám, mert őt annyira erősen elhívta az Úr, hogy abból már nem lehetett kimozdulni. Nincsen olyan erős elhívás, amiből nem lehet kimozdulni rossz irányba, és nincsen olyan gyenge elhívás, amiből ne lehetne győztes keresztény életet élni. Akit Isten elhív, annak mindig van a győzelemre, helyreállásra lehetősége.

Akit Isten elhív, annak mindig van a győzelemre, helyreállásra lehetősége.

Jakab levele azt mondja : „Nem kellene ezeknek így történniük!” Jakab 3:10

Nehogy azt higgyétek, hogy Isten Ábrahámot arra hívta el, hogy sikeres legyen, Lótot meg arra, hogy intő példa legyen számunkra. Mindkettőjüket sikerre, engedelmességre, áldásra hívta el Isten.
Vannak itt a gyülekezetben is jó példák, akik a „Lót üzemmódról” az „Ábrahám üzemmódra” át tudtak kapcsolni. Ez jó dolog. Le kell tenni a világ szeretetét testvérek, a büszkeséget, mert sokszor ez akadályozza a helyreállást. Az ember elszúrta a dolgokat, de nem hajlandó belátni. Jobb belátni, és nulláról újrakezdeni, és Isten felépít, mint megmagyarázni, hogy „Csak mi ketten vagy hárman, ez a kis szuperszellemi csoport, majd mi megmutatjuk, hogy senki sem jár úgy az Úrral, mint mi. Majd mi kibekkeljük az Úr visszajöveteléig” Aztán olyan dolgokba kezdenek belekeveredni, és olyan látásmódjuk kezd kialakulni, hogy az félelmetes. De nem veszik észre. Miért? Mert senkire nem hallgatnak. Persze ez nagyobb közösségekben is előfordulhat.
Vannak, akik az ítélettől rettegnek vallásosan, mások a démonoktól félnek. Az ilyen ember úgy hozza a döntéseit, hogy azt hangoztatja, hogy a démonok őt állandóan üldözik. Mindig arról beszél, hogy ezt hogyan fogja majd kivédeni. Az ilyen hívőnek állandóan ÓRIÁSI MEGPRÓBÁLTATÁSAI vannak. Olyan nagy az elhívása, hogy mindenki őérte böjtöljön, imádkozzon, mert már érzi, hogy a hátába fúródott a nyíl. Jézusra kell koncentrálni, nem az Ördögre. Aki igazán hatalmas az a feltámadt Úr Jézus, és a bennünk lakó Szent Szellem.
Van, aki megfelelési kényszerrel kűzd, meg akar felelni Istennek.
Lót is mondta, hogy nem marad többé a bűnös Coárban, majd a lányaival valahogy meglesz. De a lányai azok sodomai lányok voltak, már megfertőzte őket a bűn, és vitték magukkal azt az erkölcsöt.
Még szerezhetett volna férjeket a lányainak, mert nincs olyan helyzet, amiből ne lehetne fordítani.

"Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize. " Zsolt 63:2  Ha innen Istenhez kiáltasz megszabadít.
„Mert nem gyönyörködöm a meghaló halálában, ezt mondja az Úr Isten. Térjetek meg azért, és éljetek!” Ez 18:32
Ez a vers mutatja Isten tervét, szívét.

Keresd meg a jó szövetségeket, gyülekezetet, párkapcsolatot és maradj meg ezekben.

Ha megosztott szívvel bemész a világba, és a világ szeretete vetekszik Isten iránti szereteteddel, akkor a bizonyságtételed nem fog működni.

Lót, mikor a jó szövetségben benne maradt, az áldás is rajta volt, mikor ebből kilépett, akkor elkezdett lefelé csúszni. Azt hitte, hogy függetleníteni tudja magát Sodomától. De nem tudod magad függetleníteni Sodomától akkor, hogyha nem vagy engedelmes. Ha megosztott szívvel bemész a világba, és a világ szeretete vetekszik Isten iránti szereteteddel, akkor a bizonyságtételed nem fog működni.
Döntéshelyzetekben maradj meg Isten akaratában, de ha hibáznál, akkor legyen benned annyi alázat, hogy tudd magad korrigálni. Soha ne add fel az Isten népével való közösséggyakorlást, és az elveszettek elérése iránti buzgalmadat. Ne gubózz be magadba!