Twilight, avagy a jó és a rossz relatív lenne?
   Írta: Tiver      
 Stephenie Meyer Alkonyat címû regénye rekordsebességgel érte el, és érintette meg fiatalok és felnõttek százait. Eközben bezsebelte az év, valamint az évtized legjobb mûvének járó címet.
A történet megkapó, bár sokak számára lerágottnak tûnhet. Bella Swan (Kirsten Stewart), a 17 éves arizonai gimnazista, édesapjához költözik Forksba, ami amerika legesõsebb városaként van számontartva. Hamarosan megismerkedik a Cullen famíliával, akik erõsen elütnek környezetüktõl. Bella összebarátkozik Edward Cullennel (Robert Pattinson), akivel szenvedélyesen egymásba szeretnek. A történet konfliktusa ekkor jelentkezik, hiszen kiderül, hogy Edward vámpír. Miközben Bellába szerelmes, a lány vérére is szomjazik. Bár az írónõ „vegetáriánus vámpírként” (csak állati vért isznak) írja le Cullenéket, mégis folyamatosan jelen van a kísértés, az emberi vér utáni vágy. Természetesen ez igazi, vérbeli tiniregény, ahol nincs látványos vérivás, hiszen Edward és Bella szerelme áthidalja a köztük álló szakadékot. Hogy mi is a bökkenõ e remekmûvel, azon túl persze, hogy vámpírokról szól? 1. Esetleg az, hogy a vámpírok között is vannak jó és rossz vámpírok? Ilyesmivel már találkozhattuk a jó-, és gonosztündérek (Csipkerózsika), vagy a jó és gonosz boszorkányok világában (Óz, a csodák csodája). Valaha a mesék még a jó és gonosz harcáról szóltak. A boszorkány gonosz, a királylány szép és szende, a vámpír démoni szörnyeteg volt. Manapság már a boszorkány a legjobb barátunk, a királylány karatézik, a vámpírfiú pedig álmaink férfiideálja. 2. Talán néhányaknak az is szemet szúrhat,hogy az Alkonyatban nincs meg a lehetõség, hogy a vámpírok jóvá változhassanak (azaz emberré), hiszen ezzel a történet kulcsproblémája megszûnne. Edward szeretne emberré válni, hogy ne legyen gonosz többé, de ez nem lehetséges. Ellenben Bella szörnyeteggé válhat, ha akar. Levonhatjuk a konklúziót, miszerint a boldogságért visszafordíthatatlanul rosszá kell válnia. 3. Ha már „megtérésre” nincs lehetõség, tegyük a vámpírokat szerethetõvé. Nem véletlen, hogy Edward Cullen karaktere tinilányok ezreinek férfiideálját testesíti meg. Hiszen kit érdekel, hogy a fiú valójában a „rosszfiú”, ha hõsies, erõs, jóképû, gyémántosan csillog a napfényben, udvarias, zenél, és a régi korokat idézõ „Jane Austen nyelvezettel" beszél?
Ez a rész szíven ütött, mivel errõl a gyönyörû jelenségrõl a világosság angyalára asszociáltam. A világosság angyala pedig, a Biblia szerint, maga a Sátán. A Biblia tanúsága szerint, hogy a Sátán gyönyörû, és vonzó, de a felszín alatt velejéig gonosz. Nem félelmetes hát, hogy annyi lány ideálját, a filmben egy vámpír testesíti meg, aki fényesen csillog? Az írónõ sikeresen eléri, hogy a közönség egy emberként szerelmes a fõhõsbe, elfelejtetve, hogy a vámpírok gonoszak, nincs lehetõségük lényegi változásra, sõt az emberek életére törhetnek, mihelyt nem tudják uralni vágyaikat. A történet olyannyira beszippantja az embert, hogy elveszti a jónzan ítélõképességét, és napokig csak vámpírokról képes beszélni. Persze csakis pozitív szemlélettel. Edward Cullen az eszményi ember, hát kit érdekel, hogy vámpír? Stephenie Meyer remekül célhoz ért. Írt egy több millió dolláros bevételû könyvsorozatot, leforgatta az elsõ rész filmjét, reklámozta kicsit a Mormon Egyházat (melynek tagja), és felborította a romantikára éhezõ tinédzserek jóról és gonoszról való szemléletét. A mû egésze azt sugallja, hogy a jó és a gonosz relatív, és a gonosz is lehet jó. Könyveiben beszél Istenrõl, a mennyrõl, a pokolról, de a vámpírok nem tudják, hova kerülnek. Talán sehová, hiszen nincs lelkük. Ha a Bibliát vesszük alapul, ilyen nem létezik. Isten világosan kijelenti, hogy van jó és van gonosz. A kettõ össze nem mosható, fel nem cserélhetõ. A rosszak a pokolba és a jók a mennybe kerülnek. A mennyei dicsõségben a rossznak még árnyéka sem található. „Jaj azoknak, akik azt mondják, hogy a rossz jó, és a jó rossz, és akik azt állítják, hogy a sötétség világosság, és a világosság sötétség; azt állítják, hogy a keserû édes, és az édes keserû!” –Ézsaiás 50,20 A Biblia szerint Isten jó, a Sátán gonosz. Isten nem lesz gonosz, a Sátán nem lesz jó. Valaki vagy ezen,vagy azon az oldalon áll. Nincs átmenet. Végezetül, felteszem a kérdést: „Mi célból próbálja az írónõ összemosni a jó és a gonosz közötti éles határokat? És, ha tudjuk a választ, akkor hagyjuk-e neki, hogy elérje a célját?”
|
Stephenie Meyer Alkonyat címû regénye rekordsebességgel érte el, és érintette meg fiatalok és felnõttek százait. Eközben bezsebelte az év, valamint az évtized legjobb mûvének járó címet, a legjobb tíz ifjúsági regény közé sorolták, valamint a New York Times Bestseller listájának immáron 30. heti listavezetõjének járó elismerést is magáénak tudhatja.
Köszönjük