XXI. századi misszionárius
   Írta: Folk Zsuzsa      
A következő beszélgetés Makszim Norberttel, a Kelet-Európa Misszió (KEMA) ügyvezetőjével készült. Valóban hatott rám a rockzenén keresztül a skinhead áramlat. Miskolcon laktam, és bár nem voltak rossz élményeim a romákkal, mégis ellenszenv volt bennem feléjük. Mivel egyedüli gyerek voltam nagyon unatkoztam, sok időt töltöttem TV nézéssel, olvasással, de valahogy céltalannak éreztem az életem. 16 évesen hívő keresztény lettem, és akkor olvastam XX. századi keresztény misszionáriusok életrajzait.(Jim Elliot, Lester Sumrall) Hogyan omlottak le az előítéleteid? Kárpátalján, a munkácsi cigány gyülekezetben jártam egyik korai missziós utam során, és ott nagyon megragadott, ahogyan szívből énekeltek Istennek, ahogyan imádkoztak. Fordulat történt bennem, azóta el tudom fogadni őket. Az összes hivatalos ügyintézés (adó, vámhivatal), könyvelés felügyelete az én feladatom. A másik terület a különböző projektekben való részvétel, pl. a gyerektámogatás Mikor a misszióval kezdtem foglalkozni, azt gondoltam, hogy majd faluról falura járok Isten igéjét hirdetve, és új gyülekezetek alakulnak. Ez a klasszikus misszionárius munka. Kárpátalján többek között ezt is csináltam 2 évig nemzetközi csoportokkal. Utcán prédikáltunk, az evangélium szempontjából érintetlen területeken. Az érdeklődőkkel a Bibliáról beszélgettünk, így alakult gyülekezet Jánosiban, és a beregszászi cigány táborban. Egy idő után azonban a sikerek ellenére éreztem, hogy nem ez az én küldetésem. Gyerekoromban mindent szétszedtem, tudni akartam, hogy hogyan működnek a dolgok. Utána informatikát tanultam, ebben is az érdekelt, hogy mi hogyan működik belül. A lényeg, hogy nem működő dolgokból működőt hozzak létre, ami nem jól megy, azt megjavítsam, az apró részleteket összehangoljam. A mottóm, hogy valami akkor jó, ha minden része jól működik, és a missziós feladatokban is erre törekszem. szervezése, ahol egy nemzetközi programot kellett adoptálnunk helyi viszonyokra. A 60-as években indult, amikor néhány fiatal szeretett volna segíteni a vasfüggönyön túli keresztényeknek. A hivatalos államvallás az ateizmus volt, a hívőknek nem volt sok lehetősége. Romániában pl. börtönbe zártak hívőket pusztán a hitük miatt. Ilyen bebörtönzött emberek családjainak akartak segíteni a nyugaton élő keresztények. Annak is híre ment, hogy nehezen lehet Bibliához jutni, Romániában a magyar nyelvű Bibliákat bezúzták, és WC papírt csináltak belőle. Használatkor ki lehetett olvasni szövegrészleteket. Beindult a Biblia csempészés Ausztria, Svájc, Hollandia, Németország felől. Amikor a rendszerváltáskor megnyíltak a határok ezekből az országokból elkezdtek adományokat gyűjteni, egy idő után ennek jogi keretet kellett adni. A KEMA Magyarországon önálló szervezet, amely partnerként még mindig együtt dolgozik az alapító szervezetekkel. Azóta Ukrajnában, Vajdaságban, Koszovóban is alakult ilyen helyi szervezet - helyi emberekkel. Minden adomány nyugatról jön, vagy a magyarok is adakoznak? Mikor Kárpátalján árvíz volt 1998-ban akkor kapcsolódtak be a magyar emberek is komolyabban az árvízkárosultak javára való gyűjtésbe. Jellemzően kik a támogatóitok? Elsősorban magánszemélyek, főleg kisnyugdíjasok az ország minden tájáról. Sok kis adomány a jellemző, és még szükség van a külföldről jövő adományokra is. A térségben milyen projektek valósultak meg külföldi segítséggel? Beregszászon kórháztető felújítás – különben bezárták volna az intézményt, ugyanitt svájci nonprofit pékség, amely munkát biztosít a helybelieknek, és a kenyér egy része ingyen szétosztásra kerül. Holland kis létszámú, családias árvaház, kórházban otthagyott kisbabáknak, akiket adoptációra készítenek fel. A nagyobb szabású megmozdulások mellett igyekszünk személyessé tenni a segélyezést, a családokra összpontosítva pl. tűzifa, és élelmiszer akciókkal Mit tesztek a határainkon belül?  Magyarországon még mindig erősebb a szociális háló, mint a környező országokban. A városiak előnyben vannak, a falvak szegények még a feljövőben levő országokban is. Magyarországon a kiskunsági tanyavilágban dolgozik kollégánk, ahol szegény családokat látogat.Petőfiszálláson található tanyánkon hátrányos helyzetű gyerekeket támogatunk, idén is két nyári tábort szervezünk számunkra. Miben látod a változás lehetőségét? Olyan megoldásokon gondolkozunk, amelyek minimális befektetést igényelnek, de nagy segítséget nyújtanak a szegényeknek. Végtelenített folyamattá tud válni a segélyezés, ha a hozzáállásuk nem változik meg. A sok „akciós” hitel megszédíti az embereket, eladósodnak, jönnek az uzsorások, és innen már nehéz talpra állni. Fontos lenne, hogy élhetőbb körülmények alakuljanak ki, mert itt bukik el sok szociális program. A döntéshozók a jogszabályaikkal befolyásolni tudnák a körülményeket. Nem mindegy, hogy egy térségben kinek adnak kedvezményeket, van-e úthálózat, van-e buszjárat, hogy be tudjanak járni a környező településekről dolgozni. Ha egy faluban pl. 70 % munkanélküli, ösztönözni kellene a termelést, és lehetne kijelölt piac nap, ahol eladhatják a terményeket. Franciaországban az önkormányzatoknak kötelező kijelölni heti piacot, ahol árusíthatnak a kistermelők. A segély is sokba kerül az országnak, ha önfenntartó valaki, és nem kell segélyezni az megtakarítás az államnak, és egy idő után még adózni is tud majd. Másik ötlet, ami Szolnokon klubtagsági alapon működik 8 éve a „zöld pénz”– pl. egy bicikli 10 egységet ér, a klubtag elcserélheti adott esetben egy babakocsira, ami szintén 10 egység értékű A magyarországi romák helyzetének a megváltozását is a gondolkodásmód megváltozásában látom. Nem más kultúrát kell rájuk erőltetni, de sok dolgot meg kell tanulniuk, hogy a hagyományaikban előre vigye őket. Fiatal korban el kellene elmagyarázni nekik, hogy mi a hitel, és később miért fog beleroppanni a családja, ha felelőtlenül beleugrik. Jellemző rájuk, hogy a mának élnek, nem terveznek előre. Feléjük is a bibliai értékrendet igyekszünk képviselni Jézus szavai alapján: Ma tabu téma, hogy van-e cigánybűnözés, és ezekkel a kifejezésekkel játszadoznak a politikusok. A háborúkat az ilyen nyilatkozatok gerjesztették, pl. a balkáni háborút is. A szerbeknek és a horvátoknak semmi bajuk nem volt egymással addig, amíg a politikusok, és a média el nem kezdte ezt szítani. Minden kijelentésben található némi igazság, és rá lehet játszani az emberek korrupt természetére. Lehet manipulálni, és ezeket a húrokat pengetni. Egy népcsoportban a bűnöző kisebbség lejáratja a többséget, és vannak, akik ezt a hullámot meglovagolják önös érdekből. Ez csúnya dolgokat eredményezhet. A politikai elit óriási felelőssége, hogy gerjeszti, vagy csitítja az indulatokat. Úgy tűnik nem nagyon fogják fel, hogy a gyújtózsinórral játszadoznak. Hogyan támogathatja a munkátokat, aki szeretné? Örömmel veszünk minden anyagi, és szellemi támogatást, jó tanácsot, ötletet.
|
Hozzászólások
Tisztelettel: Cilyó Sándor
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.