A szemészeten
   Írta: Hubácska Attila      
A szemészet Azzal kezdeném az írásomat, hogy már 18 éve súlyos cukorbeteg vagyok és ez a kiindulási pontja az alábbi történetnek.2005 májusában kiderült, hogy az alapbetegségem okozta szövődményképpen a szemem igen rossz állapotba került.Egy nagy gyógyintézet igazgató szakorvosa közölte velem, “hogy az a hajó már elment, hogy én látni fogok".Persze megszeppentem a hírtől, de Istenben van a bizodalmunk, és nem emberekben, igy nagy erőkkel elkezdtem imádkozni a testvérek igen buzgó támogatásával.A bal szememet júliusban megműtötték és nagyon jól sikerült a műtét.Majd januárban következett a jobb szemem. Ennek a betegségnek az a jellemzője, hogy a szemfenéken elburjánzó érhálózatot hoz létre, és az illetőnek a látása teljesen megszűnik.Ezt úgy próbálják orvosolni, hogy lézerrel lezárják az érkezdeményeket.Ezt csak azért írtam le, hogy érthető legyen a történet lényege. A műtét előtti vizsgálatnál egy olyan orvos végezte a kontrollt, aki még nem is látott engem.Leültetett a géphez és belenézett a még nem műtött jobb szemembe, majd a diagnózisa az volt,”hogy látom a szemfenéken a lézeres kizárásokat.”A többi orvos odafordulva nagy csodálkozva közölte, hogy ahhoz a szememhez bizony még senki sem nyúlt. Én viszont abban a pillanatban tudtam, hogy az Úr sohasem késik, és ezt a csodát is neki köszönhetem.Dicsőség az Úrnak!
|
Köszönjük